17. rész

NAGYON SAJNÁLOM, HOGY EZ A RÉSZ, ILYEN RÖVID LETT, DE A KÖVETKEZŐ ÍGÉREM HOSSZABB LESZ! AZÉRT REMÉLEM TETSZIK!

PUSZI!


Két nap telt el. Két keservesen eltelt nap. Niall-lel egy szót sem voltunk. Én nem kezdeményeztem. Most rajta a sor. Ő sem keresett. Látszott rajta, hogy megbánta tetteit,de még nem volt készen arra, hogy beszéljen velem.

Másnap reggel arra ébredtem, hogy egy kéz gyengéden simogat, és beszél hozzám. Az orromba Giorgio Armani parfüm illata szökött. Azonnal tudtam ki az. Azt viszont nem, hogy mit keres itt. Még nem akartam, hogy tudja, fent vagyok, ezért nem mozdultam meg. Becsuktam szemeimet. Nekem csak egy pislogásnak tűnt, de mikor felkeltem, világosabb volt.

- Hogy aludtál?- kérdezte hirtelen egy hang. El is felejtettem, hogy van mellettem valaki. Mivel nagyon megijedtem, ezért véletlenül a könyökömmel hasba vágtam a mellettem fekvő személyt - Áuuu! Basszus Holly, ezt most miért kellett? – kérdezte dühösen.

- Nagyon sajnálom Niall! Nem akartam! Véletlen volt! Kérlek, bocsáss meg!-mondtam neki, kétségbeesve. – Amúgy jól vagy? –kérdeztem tőle.

- Igen. Tudod, nagyon erős vagy! –mondta, mire elvigyorodtam. De mosolyom hamar lefagyott. Mit keres itt? – Figyelj, én sajnálom, amiket mondtam. Tudod… csak nagyon ideges voltam, hogy ez sem jött össze. Tudom, szemét dolog volt tőlem, hogy nem hittem neked, de most már rájöttem, neked van igazad! Kérlek, bocsáss meg, és kezdjük újra! Nem akarok nélküled élni! Te vagy a mindenem!- mondta, mire egy könnycsepp folyt végig arcomon. Még senki sem mondott nekem ilyet. Bólintottam. Elmosolyodott, majd szorosan megölelt.

- Nem akarlak elveszíteni! –suttogta, és adtam egy puszit arcára.

A földszintre leérve „háború folyt”. Sarah és Josh veszekedtek. Azt nem tudom min, de nagyon komoly lehet, mivel a bátyám szó szerint ordibál, Ezért is jöttünk le Niall-lel. Sosem láttam ilyen dühösnek Josh-t.

Mikor Sarah észrevett, dühösen jött oda hozzám és megfogta a hajamat, és szó szerint tépni kezdte. Mivel ezt Josh is sokszor csinálta gyermekkorában velem, ezért nem fájt. Mikor látta, hogy, barátnője mit művel, leszedte rólam, majd ezt mondta nekem:

- Holly, menj fel a szobádba, majd én is megyek utánad. –megijedtem. Nem akartam, hogy megint megüssön. Nagyot nyeltem és könnynek kezdtek el folyni arcomon. Felszaladtam, majd Niall aggódva jött utánam. Most jött el az a pillanat, hogy elmondom Neki.

- Hé, mi a baj? – kérdezte.

- Tudod, mikor Josh mondta, hogy beszélni szeretne velem… tudod… szóval megütött. – mondtam, mire elkerekedett szemekkel nézett rám. - Azóta nem beszélek vele. Még meg sem próbált megbocsájtani, vagy valami hasonlót tenni. Most félek tőle. –fejeztem be, mire felállt és lement.

*Josh szemszöge*

Amióta megütöttem a húgom, ingerültebb vagyok. Nem tudom magam kontrollálni. Barátnőmmel összevesztem a húgom miatt. Legjobb haverommal is összekaptunk szintén a húgom miatt. Nem lesz ez így jó. Nem az tartozott a legjobb ötleteim közé, hogy Holly ideköltözzön. Nem akarom elküldeni, de nem tudom, mit csináljak.

Niall idegesen jött le a lépcsőn, és kiment az ajtón, de előtte megállt előttem és szúrósan nézett rám. Asszem’, megtudta, hogy mit műveltem!