2014. január 31., péntek

10. rész Haza

- Niall, én… Szóval… Totálisan beléd vagyok zúgva!- mondta ki, és zavarba jött. Olyan aranyos volt.
- Holly, nekem is tetszel! –mondtam ki, mire nagy mosoly lett az arcán.  Karjaimba vontam és megöleltem. Elengedtük egymást és mindketten mosolyogtunk. Hirtelen szomorú lett. Nem értettem miért. - Minden rendben?- kérdeztem, de Ő csak a fejét rázta. Nem értettem, miért. Nem kérdeztem meg, ha akarja, majd elmondja. Nem tudom, megkérdezzem-e tőle, hogy eljönne-e velem randira. Félek, hogy nemet mond. Hirtelen Josh hangját hallottuk meg, és Holly már fel is kelt a helyéről és felment Josh-hoz.
- Holly, miért nem alszol még?- kérdezte a fiú fáradtan. A lány nem válaszolt, csak megölelte bátyját.  Josh furán nézett rám, aztán Holly súgott valamit a fülébe, majd visszajött a kanapéra, mellém. A dobosunk eltűnt. Végre megint csak ketten vagyunk.
- Holly, lenne kedved…, szóval…, eljönnél velem holnap egy randira? –kérdeztem meg. Ő csillogó szemekkel nézet rám, majd fejét lehajtotta és megrázta.
- Nem lehet Niall! –mondta, mire arcom eltorzult. – Holnap megyek haza. Vagyis megyünk Sarah-val. Letelt az egy hét. – mondta az utolsó mondatot már sírva. Basszus, tényleg!  Én egy akkora hülye vagyok. Miért kellett idáig halasztanom? Sőt, ha Ő nem vallja be, akkor még most sem tudná. Megöleltem Őt. Nem akarom ilyen hamar elengedni. Igaz, még nem a barátnőm, de ha szerencsém lesz, az lesz.  
*Holly szemszöge*
Hét nap. Hét napja, hogy itt vagyok, bátyámékkal Londonban. Holnap kell mennem. Haza. Nagyon nem akarok. A fiúkkal nagyon jól kijöttem, és nagyon megszerettem őket. Josh-sal végre elég sokat együtt tudtam lenni.  És Niall…, hát igen… Ő okozta nekem a legnagyobb meglepetéseket. Egyszer bunkó volt velem, majd bocsánatot kért és kedves lett. Aztán megint bunkó lett, és végül szerelmet vallok neki, mire Ő is nekem. nekem meg pont most kell elmennem.  Még jó, hogy semmi nem jön össze.  Már elég késő van, holnap korán indulunk Sarah-val és még nem alszom. Barátnőm már biztos húzza a lóbőrt.
Mivel egyfolytában valamin kattog az agyam, nem tudok elaludni. Kimegyek a szobámból és bemegyek a bátyáméba, de azt veszem észre, valaki mással alszik.  Mivel nem akarom megzavarni, ezért elhagyom szobáját. Nem tudom, kihez menjek aludni, mivel én egyedül nem tudok. Zayn Perrie-vel, Lou El-lel, Liam pedig Sophiával alszik. Niall meg… senkivel.  Mivel nincs más választásom és aludni meg akarok, ezért bemegyek Szőkeségem szobájába. Ahogy beértem, megcsapott illata és bebújtam mellé. Elkezdett mocorogni és felébredt. Ijedten nézett rám. Elmosolyodtam.
- Niall, itt aludhatnék? – kérdeztem meg tőle bátortalanul. Ő csak furcsa fejet vágott, mintha gondolkozna, majd megrázta a fejét, hogy biztos jól értette-e. Mikor elmondtam neki még egyszer, felfogta kérdésemet és megszólalt:
- Holly, nem lehet! –mondta és elszomorodtam. – Mit fog szólni Josh, ha itt lát majd téged? – kérdezte.
- Niall, engem ne érdekel, mit gondolna. Nem tudok aludni. Gondoltam átmegyek a bátyámhoz, de nála valaki más volt. Mivel mindenki a barátnőjével van, arra gondoltam, hogy átjövök hozzád.  Holnap hosszú és fárasztó napom lesz és persze hisztis, mivel nem akarok innen elmenni, de…- és itt megcsókolt és nem hagyta, hogy befejezzem.  Miután csókunk abbamaradt, elmosolyodott, takarója felét felemelte és bebújtam mellé. Derekamat átkarolta és közelebb húzott magához. Itt már csak percek kellettel és elaludtam.

Reggel, arra ébredtem, hogy néznek, és valaki mérgesen beszél.  Szemeimet kinyitottam. Nem akartam hallgatózni. A mérgesen beszélő Josh volt. Bátyám azonnal rám nézett, majd felkapott és kivitt Niall szobájából.
- Josh, most miért? – kérdeztem őt, de nem válaszolt. Bevitt a szobámba, majd azt vettem észre, már minden össze van pakolva. Húha! Mennyi lehet az idő? Ránéztem a faliórára, ami 10 órát mutatott. Hoppá! Már rég a gépen kéne ülnünk!  Sarah boldogan jött be a szobába, majd adott egy puszit bátyám arcára. Mi van?
- Ez mi volt?- kérdeztem, de csak annyi választ kaptam, hogy „semmi, miért, nem adhatnak a barátok egymásnak puszit?” Csak fejemet rázva, mentem be a fürdőbe, ahol hamar végeztem, majd felöltöztem és indulta le. A fiúktól szó szerint könnyes búcsút vettem. Niall nem volt lent. Fel akartam szaladni hozzá, de bátyám nem engedte.

Az ajtón kiérve már egy taxi várt ránk.  A sofőr csomagjainkat berakta a csomagtartóba, majd Josh  előre ült, mi meg Sarah-val hátra.  Még gyorsan felnéztem az Ő szobájába. Ott állt és nézett ki. Szomorú volt. Úgy nézett ki, mint egy szobafogságot kapott gyerek. Nem értem, miért ne mehettem fel hozzá elbúcsúzni.
A reptérhez érve, bátyám kifizette a fuvart majd bementünk az épületbe.  A repülőnkbe már be lehetett szállni. Jó szorosan megöleltem Josh-t , majd megpusziltam és letöröltem könnyeimet. Sarah már alig várta, hogy bátyám megölelje. Míg ők búcsúzkodtak, én körbe néztem. Fura emberek járkáltak itt.  Mikor meguntam a nézelődést visszafordultam bátyámhoz, és azt hittem majdnem elejtem a bőröndömet. A legjobb barátnőm és a bátyám éppen csókolóztak. Akkor ez azt jelenti, Ő aludt tegnap mellette. Mikor észrevették nézem Őket, abbahagyták és zavartan pillantottak rám. Én csak megráztam a fejem és megöleltem Őket.  Együtt vannak. Szuper! Sarah-nak sok mesélnivalója lesz a repülőn. 

- Szia, Josh! – köszöntem el tőle, mivel nem akartam ezt a gépet is lekésni, habár szívesen maradnék itt. Felszálltunk a gépre, majd az elindult. Viszlát London! Viszlát Bátyó! Viszlát Niall! 


Hát sziasztok !Itt a következő rész!  Rettenetesen sajnálom az előző heti kimaradást! 
Midnight Memories :) Na kinek tetszik? Szerintem fergeteges klip.! ÉN MINDIG RÖHÖGÖK RAJTA!  
NA PUSZI, REMÉLEM TETSZETT A  RÉSZ.  KOMIZZATOK!  

1 megjegyzés: